Berszán György szerkesztő úrnak
FÚJ, DISZNÓ! NEM ÉRTEM!
Mintha az érintettek – tegnap még a munkásosztály legjobb fiai – máig sem fogták volna fel: azért kapták kiváltságaikat a megszállótól, hogy a magyarságot „európai fasisztából” ázsiai szovjet néppé tegyék! Emlékezetük szerint ők a legnagyobb történelmi jót tették munkás-paraszt testvéreikkel.
Pedig mindenki láthatja, hogy a lenini élcsapat évtizedek elszánt erőfeszítésével teljesen alkalmatlanná nevelte a dolgozó,milliókat Európára! A Szovjetuniónak nem a világgyőzelme szunnyadt a jövő méhében, hanem a veresége. Tehát – objektíve – a lehető legroszabbat tettékna néppel! Egészen más világra, kultúrára, politikai életre kellett volna felkészíteniük az országot. „Tévedtek.” Pardon.
Véres, kegyetlen történelmi tévút volt az övék, érthető tehát, ha nem vetik alá magukat a „késéles marxista elemzésnek”-. A nemzet viszont fájdalommal emlékezik a részeg víziló forgolódására a kis magyar porcelánboltban, s nehezen hiszi, hogy a sok törött csésze, tányér egyként lenne felelős a kárért a vörös behemóttal. Vígjátéki helyzet lehetne, hogy a cserepek összeszedését a tettes hencegve minősíti jó válságmenedzselésnek, s mézes mosollyal kínálja szolgálatait a következő üzleti szezonra is.
Regéczy-Nagy László